MEDIÁCIÓ A VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE KERETEIN BELÜL

 

A Vállalkozók Szövetségének egyik célja az, hogy tagjai számára minden olyan segítséget megadjon, mely a tagok vitás ügyeinek megoldását (pl. kintlévőségeinek behajtását, stb.) lehetővé teszi. Ennek egyik módja lehet a vitás felek közötti közvetítés. Ha érdekli programunk, most 50%-os kedvezménnyel kérheti a mediációt vitás ügyének rendezéséhez.

 

A mediálásról részletesebben lejjebb olvashat.

 

 

Jelentkezni lehet a Vállalkozók Szövetsége alábbi elérhetőségek egyikén:

 

Vállalkozók Szövetsége

Postai cím: 1052-Budapest, Semmelweis u. 5.  

Tel.: 3670/3989160 (a flotta-tagok ingyen hívhatják!)

E-mail: info@vallalkozokszovetsege.com

 

 

 

Várjuk jelentkezését!

 

 

 

Üdvözlettel:

 

Vállalkozók Szövetsége

Elnöksége

 

 

hu.sportingbet.com

 

 

Mi a mediáció?

A mediálás az USA-ban és az Egyesült Királyságban az Alternatív Vitarendezés legnépszerűbb és a leggyorsabban fejlődő formája. Lényege, hogy a konfliktusban vagy jogvitában álló felek független, elfogulatlan és pártatlan szakértő mediátor irányításával megkísérelnek egy, mindannyiuk számára előnyös és kölcsönösen megelégedésükre szolgáló egyezségre jutni a lehető legrövidebb idő alatt.

Az Egyesült Államokban az eljárás sikerére jellemző, hogy a tagállamok több, mint felében a mediálás ma már kötelező. Tehát ezekben az államokban csak akkor lehet bírósághoz fordulni, ha a felperes igazolta, hogy mediálás útján kísérletet tett az egyezség létrehozására, ám az nem vezetett eredményre. Európában az eljárás ugyan még sehol nem kötelező, de elsősorban az Egyesült Királyságban és az Európai Unió többi tagállamában is fokozatosan szerephez jut, és így a jogviták egyre nagyobb hányada nem is kerül a bírósági szakaszba.

A mediálást számos ok miatt érdemes kipróbálni. Olyan eljárásról van szó, amelynek hatékonysága és eredményessége már bizonyított, hiszen gyorsabb, olcsóbb és eredményesebb, mint a pereskedés.

 

Vitás ügyek háromféle úton rendezhetők:

  1. bíróság előtt eljárva, peres úton
  2. választott bíróság előtt
  3. mediáció útján (latin eredetű szó, jelentése: "közvetítés").


Nem feltétlenül szükséges a jogvitákat bíróság elé vinni. A bírósági eljárásnak számtalan hátránya van: hosszú évekig elhúzódik, rendkívül költséges, a döntés joga nincs a felek kezében, ezért az ítélettel gyakran még a pernyertes fél sem elégedett, ráadásul a felek közötti viszony megromlik. Ezek a tényezők késztetik az ügyfeleket - különösen a gazdasági szféra szereplőit arra -, hogy a tevékenységi körükben felmerült vitás ügyeiket mediáció útján rendezzék.

A mediátor - pártatlan személy, a konfliktusban érintett felek közötti tárgyalást, megegyezést segíti elő. Nem dönt, nem ítélkezik, hanem a folyamatot biztosítja; teret és helyet ad a feleknek a kommunikációra, lehetőséget teremt arra, hogy a felek meghallgassák, sőt, valóban meghallják egymást. A résztvevők összefoglalják, újra értelmezik álláspontjukat, felismerik valódi érdekeiket és szükségleteiket, a közös pontokat és érdekeket. Ennek során egyre inkább fogékonnyá válnak a másik fél érdekeinek figyelembevételére. Ez lehetővé teszi végül, hogy közösen olyan megállapodást fogalmazzanak meg, amely minden érintett fél számára a legnagyobb elégedettséget nyújtja. A mediációs ülés alkalmanként néhány órát vesz igénybe. A konfliktus teljes feloldásához, a hosszú távon is megfelelő megállapodás megfogalmazásához azonban több alkalomra is szükség lehet. Nem ritka azonban, hogy már a legelső alkalommal is megállapodás születik.

A mediátor feladata a szembenálló felek közötti indulatok fékezése, a megoldásra váró érdekalapú konfliktus okának tisztázása, a konstruktív párbeszéd kialakítása a felek között. Ezzel segíti a feleket abban, hogy megtalálják azt a megoldást, amely számukra a legkedvezőbb.

A mediátor szaktudásán, szakmai gyakorlatán alapuló egyezségi javaslatot terjeszthet elő, melynek elfogadása a felek akaratától függ. Ennek elkészítéséhez szükség szerint igénybe vehet szakértői segítséget.

A mediátor egymagában soha nem hoz határozatot, a döntés joga a felek kezében van. Az eljárás alatt semmi olyan nem történhet, amelyhez ne járulna hozzá minden résztvevő. Az eljárás során kidolgozott és a felek által elfogadott egyezség okiratba foglalásáról a mediátor gondoskodik.

Amennyiben az egyezség létrejön, nem lesz szükség perre, mivel a felek által megkötött megállapodás minden érintett személy érdekeinek megfelel, és annak gyors végrehajtása saját érdekük.

 

A mediáció előnyei

1) Kevesebb időráfordítást igényel. (A bírósági eljárás hosszú évekig is elhúzódhat.) A közvetítői eljárás körültekintő és szakszerű döntés-előkészítés után biztosítja a vita gyors - egy-két hónapon belüli - lezárásának lehetőségét.

2) Kevesebb költsége keletkezik a károsultnak. (A bírósági eljárásban a győztes fél számára csak az eljárás illetéke térül meg. Arra nincs példa, hogy az ügyvédeknek ténylegesen kifizetett honoráriumot - a pereskedés legnagyobb költségét - a bíróság a pernyertes félnek megítélte volna.) A közvetítői eljárás költségei a per költségeihez képest összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak.

3) A felek kontrollja: a mediációs eljárás során végig a felek maradnak az ügy urai, és nem történik semmi olyan, amelyhez az összes fél hozzá ne járulna. (Ezzel szemben a bírósági eljárás esetén a felek sok tekintetben elvesztik befolyásukat a saját ügyük felett.)

4) Önkéntesség: a mediáció folyamatában minden fél a saját akaratából vesz részt, és érdeke fűződik a közös megoldás megtalálásához. (A bírósági tárgyaláson az alperes a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságának kényszerítő hatására vesz részt, ezért mindent elkövet annak érdekében, hogy minél inkább hátráltassa a per befejezését.)

5) A felek elégedetten távozhatnak az egyezség után. A közvetítői gyakorlat garantálja, hogy az eredményeként létrejövő egyezség a jogvita minden résztvevője számára sikert és elégedettséget nyújt.  (A peres eljárás befejeztével a pervesztes, de sokszor még a pernyertes fél is elégedetlen az ítélettel.)

6) Teljes titoktartás: a feleken és a mediátoron kívül - aki titoktartási kötelezettséget vállal - más nem szerez tudomást az ügyről. A mediációs tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. (Ezzel ellentétes a bírósági eljárásnak az a gyakorlata, hogy a tárgyalásra bárki bemehet, sőt még a média képviselői is jelen lehetnek. A hosszan tartó per - különösen, ha a média is tudósít róla - rossz színben tünteti fel a pereseket a közvélemény előtt. A perről szóló híreknek a gazdasági életben különösen a versenytársak örülnek, akik egyben igyekeznek kihasználni a perbe vont fél helyzetét, és piaci pozíciókat elhódítani tőle.) A közvetítői eljárás során a közvélemény és a versenytársak nem értesülnek sem a vitáról, sem annak kimeneteléről. Mindaz, ami a mediációs üléseken elhangzik, zárt körben marad. A közvetítő - akár az orvos vagy az ügyvéd - a felek összes titkát köteles megőrizni. Még tanúként sem lehet meghallgatni egy későbbi perben, mivel a mediátornak meg kell tagadnia a vallomástételt mindazokról a tényekről, amelyekről a mediáció során szerzett tudomást.

7) Nincsenek lekötött pénzeszközök. Bíróság előtt folyó per esetében az alperes gyakran tisztában van azzal, hogy a jogerős ítélet legalábbis részben elmarasztalja. A jóhiszemű alperesnek, minthogy eleget kíván tenni az ítéletnek, erre a célra pénzt kell tartalékolnia, amelyet így nem használ fel más célra. Egy hosszú évekig tartó eljárás esetén ez a pénz értelmetlenül hever használatlanul. Minthogy a közvetítői folyamat legfeljebb néhány hónapig tart, nem köti le egyik fél pénzeszközeit sem.

8) Nincs bizonytalanság. Mediáció igénybevétele esetén rövid idő alatt pénzügyileg tiszta helyzet keletkezik mindkét fél számára. Az eredmény jogilag kötelező: a létrejött egyezséget a felek jogilag kötelező írásbeli szerződésbe foglalják, szükség esetén biztosítékokkal megerősítik annak érdekében, hogy az egyezségben foglaltak teljesítésében minden érintett kellőképpen megbízhasson.

9) Per helyett üzlet. A sok évig tartó pereskedés, és a vele együtt járó harc nyomán a peres felek közt az esetek túlnyomó többségében visszafordíthatatlanul megromlik a viszony, a gazdasági életben az üzleti kapcsolatok a per után nem folytathatók. A közvetítési eljárás gyors, a két fél egymással kölcsönös empátiájára is alapozott egyezséget eredményez, és ez megteremti az alapjait annak, hogy a két fél között fennmaradjon a jó viszony.

 

A táblázat összefoglalja a konfliktuskezelés két módját:

PER

MEDIÁCIÓ

A felek szemben állnak

A felek együttműködnek

Kívülálló akarata szerinti döntés

Felek akarata szerinti megegyezés

Későbbi együttműködés nem várható

Későbbi együttműködés lehetősége megmarad

"Fullánkos" megoldás, a felek elégedetlenek

Megnyugtató (végleges) megoldás

Elhúzódó lassú eljárás

Gyors, a problémát lezáró eljárás

Nyilvános, ezért a feleknek kellemetlen, méltánytalan lehet

Titkos, ezért a felek számára diszkrét megoldást jelenthet

Az ügy a "profi" jogászok irányításába csúszhat, "jogászkodássá" válhat

Az ügy ura az érintett marad, tartalmi kérdések állnak a középpontban

Magas költségek, nagy eljárási és adminisztratív, valamint ügyvédi költségek

Alacsony költségek, maximált díjak, olcsóbb eljárás

Táblázat: a konfliktuskezelés különböző módjai az előnyök és hátrányok szempontjából (forrás: dr Decastello Alice)

 

A mediálási tapasztalatok a legkülönfélébb jogvitákat ölelik át, a szerződésből fakadó jogvitáktól kezdve a családjogi vitákon keresztül a kártérítési jogig. Alkalmas magánszemélyek és vállalatok jogvitáinak rendezésére. Mégis, az elmúlt néhány évtized tapasztalatai szerint az alábbi területeken aratott a mediálás a legnagyobb sikereket:

  1. Munkáltató/alkalmazott viták - munkaszerződések, bérek, felmondások, sztrájkok
  2. Szerződéses viták
  3. Termékfelelősséggel kapcsolatos igények
  4. Biztosítási eseményekkel összefüggő igények
  5. Családjog - válás, gyermekelhelyezés, gyerektartás és láthatás, vagyonmegosztás
  6. Társasági jog
  7. Szomszédjogi viták
  8. Privát szféra - családi és barátok közötti viszály

Mi történik a mediálás során?

 

1) A felek mindenekelőtt kinyilvánítják, hogy konfliktusukat vagy jogvitájukat egyezség útján kívánják megoldani.

 

2)  A  felek megállapodnak a mediátor személyében.

 

3) A mediátor javaslata alapján a felek kinyilvánítják, hogy egyetértenek a mediálás játékszabályaiban és aláírják a mediálásra vonatkozó megállapodást.

 

4) A mediátor meghallgatja mindkét fél értékelését a jogvita lényegéről, szükség esetén további információkat szerez be.

 

5) Egy mindenki számára kedvező időpontban a felek a mediátor irányításával tárgyalást tartanak. A tárgyalás helyszíne a mediátor által megállapított iroda, és sohasem a jogvitában érintett felek egyikének irodája.

 

6) Az első tárgyaláson a mediátor tájékoztatja az ügyfeleket (és amennyiben jelen vannak, az ügyvédeiket) a mediálás során követendő szabályokról.

 

7) Mindkét fél módot kap arra, hogy a másik fél és a mediátor jelenlétében kifejtse véleményét az ügyről.

 

8) A felek előadása kiterjed az ügy jogi megítélésére is, de nem csak arra. A jogi szaknyelvet lehetőleg mellőzve saját szavaikkal is kifejtik a vitával kapcsolatos személyes viszonyukat.

 

9) A mediátor a tárgyalást a későbbiek során úgy irányítja, hogy a felek a múltba való visszatekintés helyett inkább a lehetséges megoldási módozatokat körvonalazzák.

 

10) A tárgyalás időről időre megszakadhat és a mediátor a felekkel külön-külön is folytathat tárgyalást; ezt ismét együttes tárgyalás követi.

 

11) A mediátor hozzásegíti a feleket ahhoz, hogy a lehetséges megoldási módozatokat folyamatosan alakítsák annak érdekében, hogy megtalálják és megfogalmazzák a kölcsönösen elfogadható megoldást.

 

12) Megegyezés körvonalazódása esetén a mediátor tisztázó kérdéseket intéz a felekhez annak érdekében, hogy a közös megoldási javaslat ne tévedésen alapuljon, hanem a felek akaratát tükrözze, és valódi érdeküket fejezze ki.

 

13) Az összes részletkérdés tisztázását követően a felek ügyvédjeik közreműködésével (vagy anélkül) megszövegezik és aláírják az egyezségi megállapodást.

 

Milyen a jó mediátor?

A sikeres mediáláshoz szükséges, hogy a felek érdekeltek legyenek az egyezség megkötésében, de a jó szándék önmagában nem elegendő. A cél elérését a felkészült, professzionális mediátor nagymértékben képes elősegíteni. A jó közvetítő:

  1. Semleges és pártatlan.
  2. Képes a felekre figyelni.
  3. Jó kommunikációs képességekkel rendelkezik.
  4. Képes az alapvető problémákat azonosítani.
  5. Képes a feleknél elérni, hogy a fő problémákra koncentráljanak, és hogy félretegyék a megegyezés útját álló előítéleteiket és érzelmeiket.
  6. Az érintettek minden felmerülő problémáját tiszteletben tartja, és a feleknél eléri, hogy ők is tiszteletben tartsák azokat.
  7. Számára minden fél egyenlő. Odafigyel arra, hogy egyik fél se tudjon erőfölényével dominálni a mediálás során.
  8. Kreatív a lehetséges megoldások tekintetében.
  9. Számos jogterületen képzett és tapasztalt.
  10. Türelmes és elszánt is egyben.

 

Melyek a mediátor kommunikációs eszközei?

  1. tudatosítás
  2. tisztázás (újra fogalmazás, visszatükrözés)
  3. kérdezés (nyitott kérdések használata)
  4. összegezés, újra fogalmazás
  5. négyszemközti megbeszélés

A mediáció azokban az országokban terjed el, ahol az állampolgárok elég érettek ahhoz, hogy rájöjjenek: maguk is tudnak dönteni saját ügyeikben. Ehhez kapnak segítséget, miközben a döntés jogát és az azzal járó felelősséget nem veszik el tőlük. A közvetítés során a legfontosabb, hogy a személyek közötti konfliktus - amely valós vagy vélt sérelmek alapján jött létre - feloldódjon, és létrejöjjön az egyezség.

 

Milyen a jó megállapodás?

  1. végrehajtható
  2. tömör, ugyanakkor részletes és pontos
  3. garanciákat tartalmaz
  4. mindkét fél szükségleteit és érdekeit megjeleníti
  5. teljes egyetértés mellett jön létre

A megállapodás nem lehet jogszabályellenes.

 

Mely ügyekben várható sikeres közvetítés?

  1. Ha a felek érdekeltek a probléma megoldásában.
  2. Ha fontos a további együttműködés, a gyorsaság és a titoktartás.
  3. Ha egyik fél sem akar bírósági eljárást.
  4. Ha nincs nagy pozícióbeli különbség közöttük.
  5. Ha a vitában a felek személyesen érintettek.

 

Nem érdemes mediátorhoz fordulni, ha:

  1. egyik fél egyáltalán nem hajlandó erre,
  2. nem a megoldás, hanem az igazságszolgáltatás a fontos,
  3. precedenst akarnak teremteni, példát statuálni,
  4. jogsértésre szeretnék felhívni a figyelmet.

Érdekviták a bíróságra nem vihetők, és nem tartjuk célszerűnek abban az esetben sem oda fordulni, amikor a jogkérdés alárendelt szerepet játszhat adott vita rendezésében, illetve amikor a jogerős bírósági döntésnek nem lehet majd a gyakorlatban érvényt szerezni.

 

Tevékenységünk során szorosan együttműködünk azokkal a szakemberekkel, akik az egyes területek kiemelt szakértői (jog, műszaki területek, stb.).

 

 

 

…CSAK EGYÜTT SIKERÜLTHET!

 

 

hu.sportingbet.com

  • vissza